Az erőszak kezelése az iskolában

"Háború után szét volt lőve a fél iskola. Mi egy épen maradt tanteremben egy kis vaskályhában fűtögettünk, és ott volt az osztály. Szünetben is, mert a folyosó nagyon hideg volt. És jött Holetta tanár úr, a fizikus,és az összes műszereit cepelte be az osztályba, mert a szertár is szét volt lőve, hogy ott összeállítja a kísérlethez szükséges műszereket. Mi ottan hülyéskedtünk, egyszer csak kirohant a Svábián nevű osztálytársam, és azt mondta: Tanár úr, tanár úr, a Popper azt mondta, hogy menjek az anyám p…. Megmondta hová, csak a hölgyek miatt itt… El tetszik tudni képzelni, hová. Dermedt csend lett, akkor még nem volt szokás ez a trágár stílus, ami ma eluralkodott, pláne felnőtt jelenlétében nem trágárkodtunk. Egymás között, igen. És nagy csendbe nézte mindenki Holetta tanár urat. Na, most itt a pedagógia helyzet, adva volt, és a tanár úr nem reagált. Tovább szerelte ott a műszereit. Na most, ha a Svábián elég intelligens fiú, néhány perc után rájön, hogy a tanár úr nem szeretne reagálni,nem akar reagálni, ezt nem hallotta meg. És szépen visszasomfordál, és az ügy elintéződik. De nem lehetett, mert a Svábián nem volt elég intelligens. Csak nézett nagy, várakozó szemekkel Holetta tanár úrra, és a többiek is emiatt… Úgyhogy a tanár úr látta, hogy nem tud megmenekülni ebből a helyzetből, és ezért szerelés közben azt mondta a mély, mackós, dörmögő hangján: Fiam, most nem mehetsz sehova, fizika óra lesz." /Popper Péter/